2015 3. nap útleírás: Füzér-Pálháza, lejárók: Agapé és Pampoo
Pampo-Agapé: Füzér-Pálháza: Fiú-lány nap
Kedves idén velünk zarándoklók! Nézzük, mi vár rátok azon a napon, amit mi vezetünk Pamopval:
A fűzéri óvoda/iskolában ébredünk aznap, és reggeli indítás után megindulunk toronyiránt. Szó szerint toronyiránt, mert a fűzéri vár a hegy tetején végig felettünk tornyosul majd. Ám mivel előző nap Borsi és Márton felvisz oda minket, velünk már csak meg kell kerülnötök a hegyet, és így minden irányból megcsodálhatjátok a várat. Kellemesen kaptatós, árnyékos erdőn keresztül megyünk, majd hegyekkel övezett napos út visz be Pusztafalura. Pusztafalu 452 lelkes falucska, de olyan modern „kerekesszékes kilövellő”-vel rendelkeznek, hogy az irigylésre méltó. Kék keresztet követünk végig, ráadásul egy Szent Jakab zarándoklat miatt piros-fehér szalagokat kötöttek fel végig a jelzések mentén. Bízunk benne, hogy ez augusztusban is még fent lesz, mert nagy segítség volt. Szóval követtük a kék keresztet, meg a szalagot. Azt gondolná a jó túrázó, hogy abból van baj, ha letér a felfestett útról. Nos, a mi esetünkben ez ellenkezőleg volt. Átvergődtünk egy dzsindzsáson, és éppen fellélegeztünk volna, hogy egy tiszta csapás jön, de akkor láttuk, hogy a jel (még a kedvenc piros-fehér szalagunk is) azt mutatja: Csak tovább a dzsindzsásba barátom! Sziszegve átvágtunk a derékig érő „csalános-szúrósbokros-bogaras-ösvénykén”, és mikor kiértünk, láttuk ám, hogy vezet ide egy másik út is. Visszafele elindultunk azon, mert gyanús volt, hogy ez az a „tiszta csapás”, amivel a „csalános-szúrósbokros-bogaras-ösvényke” előtt találkoztunk. És tadááá, tényleg az volt. Igazán megkönnyebbültünk, és elhatároztuk, hogy a bandával errefelé megyünk, és nem követjük a kék keresztet. Segíteni fog nekünk egy 9-es fa és egy MA-fa. Ez a két jel lett az átmeneti kék keresztünk. Mielőtt beérnénk Fűzérradványra, gyönyörködhetünk egy 200 éves tölgyben (bár csendesen megjegyezném, a tatai platánnak nyomába sem ér). A faluban leellenőriztük, hogy a kút működik-e, és jelentem működik. Ott esetleg felfrissülhet a banda, mielőtt nekivágnánk az ismételten napos, aszfaltos útnak, ami már úti célunkhoz, Pálházára vezet.
Összefoglalva: Árnyékos erdőben és tűző napon is gyalogolunk majd, szóval naptej, sapka fontos. Tüdőnket nem fogjuk kiköpni, kaptatókra kevésbé lehet számítani, de azért nem is olyan, mint az Alföld. A terep is változó, hol jól járható, hol kevésbé, ezért csak a vakmerőbbek húzzanak szandált, inkább a cipőt javasoljuk. A táj fantasztikusan gyönyörű, szóval a fényképezőket tartsátok majd kézközelben!
Üdv: Agapé