És akkor folytassuk Hugi leírásával, 5. nap:

Katolikus ifjúsági zarándoklat

És akkor folytassuk Hugi leírásával, 5. nap:

Sziasztok!

Folytatnám a beszámolók egyelőre még csak Jenci beszámolójából álló sorozatát.
Szóval, RockerLászlóval jártuk le a Kisnánától-Domoszló -Markaz-Abasá r-Mátrafüred- Mátraházáig tartó szakaszt.
Kisnánán lesz a pihenőnapunk, itt található egy váracska, melyet a hagyományörző helyiek egy meseszép bádogszerű tetőképződménnyel láttak el.
Már az elején nagyon vicces és mókás volt az útkeresős történetünk, ugyanis az volt a feladat, hogy felmegyünk a hegyre egy sárga jelzésen.. majd a máriaút letér erről az útról és áttér a piros jelzésre…ez így elméletben tényleg szép, de ez a kis nyomtatott térképünkön úgy nézett ki, mintha valaki a két turistautat egy vonalzóval kötötte volna össze, hogy na ez így jó lesz:)így egy ideig keresgéltük a hegyen az utat..mivel az nem volt, utána egy ösvényt…de az se nagyon volt, csak csíkos kismalaccsapá sok..de gondoltuk csak odalukadunk, ha az irány megvan…éééééééééééés evvel a lépéssel visszajutottunk Kisnánára 🙂 majd átsétáltunk a főúton Domoszlóra és visszafele megkerestük a helyes utat…szóval 10kor kábé elindultunk és evvel az 5 kilóméteres szakasszal mókáztunk úgy 1 óráig 🙂
ezután következett egy olyan szakaz Markazig, ami természetesen a nagy turistatérképen nem volt rajta, mert épp ott van kinagyítva a térkép készítőjének a fényképe…vagy vmi ilyesmi…így arról a szakaszról csak egy nyomtatott térképünk volt…amin semmi sem ott volt ahol kellett volna…mivel arrafele volt/van vmi katonai támaszpont…í gy jól megtévesztettek minket, az ellenséget 🙂 ez azért volt vicces, mert Oli előző nap mutatta, hogy evvel a résszel nem lesz gond…még jó, hogy volt nálunk iránytű meg túrakacsa…
a táj nagyon szép mindenfele, látszik hogyan közelítjük meg a Kékestetőt. evvel együtt az is látszott, hogyan sétálunk bele a hatalmas esőfelhőbe…ez olyan szinten elkapott minket, hogy hiába volt rajtam bakancs kamásli térdigérő esőkabát, egy centrifugának elég sok dolga lett volna velem utána…így..a jégeső vízzuhatag patakonátkelés után az út felénél este fél 6kor!!!!!!!! !!!!!!! feladtam a harcot az elemekkel… azóta a sarokban állok, hogy jóvá tegyem…és nem kicsit vízáztatottan Olivér mitfahrer-évé avanzsáltam.. .
Oli , hogy egy kicsit felengedjek és ne fagyjak meg teljesen ( 3 fok volt ) elvitt Mátraházán egy piciny bódéból álló vendéglátóipari egységbe, hogy belémtöltsön vmi forrót…az volt a nap slusszpoénja, hogy az ott iszogató helyiek fennhangon megjegyezték, hogy már nyár van…majdnem kiestem a csuromvizes mivoltamból 🙂
még annyit, mennyi állatkával ajándékozott meg minket a természet: láttunk Olival szarvascsordá t, nyuszit, két rókát meg sündisznót. Lacival meg csomó fácánt, meg egy őzikét 🙂
szép nap volt
az előbb kalapáccsal szedtem le a sarat a bakancsomról
a többit így Laci járta le…de erről majd ő beszámol, az is eléggé mókás…
Üdv és további szép virágnövesztős esős délutánt mindenkinek:
Rita