5. nap, Visegrád–Kóspallag

5. nap, Visegrád–Kóspallag

5. nap, Visegrád–Kóspallag
  • Táv: ~20km
  • Idő: ~4 óra
  • Jelleg: Bakancs/túracipő
  • Label: néhány meredekebb szakasz, 4 sekély patak átkelés, fele nap, fele árnyék, kevés beton
  • Útvonal, POI
  • Indulás a szállásról, Visegrádi DOM – Apátkúti Erdei Általános Iskola, (2025 Visegrád, Mátyás király u. 96.)
  • Érkezés: Kóspallag Polgármesteri hivatal (?)

Indulásnál még elképzelhető, hogy felmegyünk a várba, ez lejárás óta merült fel, ezért ezt nem jártuk le, nincs belekalkulálva sem a távba sem az időbe, erről nem szól a leírás.

Egy laza ~2km-es lejtő után megérkezünk a révhez, amivel átkelünk a Dunán. A révhez időben kell érkezni, mert csak óránként jár, érdemes erre a lejtőre legalább 50 percet számolni, jegyet is kell venni. Naptejezni ajánlott már reggel, indulás után legalább másfél-két órát fog ránk sütni ama tűzgömb, és hát nem kellemes ez a túlparton, ahol egy betonos erős kaptatón mászunk ki Nagymarosról bele az erdőbe.

Tehát leszállunk a kompról 108 méter magasan és meg sem állunk a 2 km-rel odébb lévő 292 méter magasan fekvő tisztásig, utunk szintemelkedése monoton növekvő formát mutat. Itt egy nagyobb betonos-füves placcon lehet megpihenni.

Innen a hegygerincen haladunk egy betonút és az erdő között egy ösvényen, napsütéses-árnyékos részek váltják egymást. Mindenféle különösebb megpróbáltatás nélkül elérünk Törökmezőig, ami nagyjából utunk felét is jelenti.

Útközben az ösvényen potenciális kiscsopis helyek is akadnak, de a gaz nagyjából térdig-derékig ért, ezzel kalkulálni kell. Opcionálisan minimál kitérővel be lehet bújni az erdőbe a fák alá, ahol ugyan nem ér derékig a fű, de a cipőm talpáig sem, mert nincs. Egy-két rövidebb szakaszon egyszemélyesre szűkül az ösvény, ezzel számolni kell az időt illetően, ez lassító tényező lesz. Próbáltuk úgy keresgélni az útvonalakat, hogy ezek számát és hosszát minimalizáljuk, ezért nem kell meglepődni, ha néha le-letérünk a kijelölt jelzésről, ez leginkább ezért van (meg néhol a beton elkerülése végett).

Törökmezőnél egy nagy mező áll rendelkezésünkre a teve mellett, további állatok megtekinthetőek az állatkertben. Ha a vezírség úgy ítéli meg, hogy belefér, akkor itt meg lehet tartani az ebédelést és 15 perces bontásokban akár az állatkertet is megnézni (ennyi idő kb elég rá, azért nem kell nagy dologra gondolni).

Ez a hely autóval minden további nélkül megközelíthető, de ezt meg is teszik viszonylag sokan, tehát az úttól azért kicsit távolabb kellene leülni enni, hogy ne a tömegbe legyünk. (A teve mellé akár közvetlenül is oda tud jönni a BÚ táp hozzánk, majd mutatjuk az utat, ha kell, és ott nem nagyon voltak mások.)

Ez az egész rész megkerülhető bizonyos feltételekkel, ha kifejezetten nem akarunk más embereket látni. Keressen meg a vezírség a lehetőségeket illetően, ha ilyen irányú vágyaik lennének. Ezt a kerülőutat nem jártuk le, de létezik. 

Innen opcionális a tó meglátogatása. Tónak azért kicsit túlzás nevezni, de mivel amúgy sem egy hosszú nap, egy kb 30-45 perces kitérőt jelent. Vezírség dönt. 

5. nap, Visegrád–Kóspallag

Ezután egy kis erdő után kapunk egy kis betont, majd betérünk a kutyával őrzött területre (no nem kell félni, a jelzett kaukázusi juhászok leginkább csak a medvék végett vannak…). Itt ismét lehetőség nyílik egy megállásra, bár a gaz továbbra is térdig ér. 

5. nap, Visegrád–Kóspallag

Lesz egy patak átkelés, ami száraz időben kis kedves, de esős időben azért okozhat meglepetést. Két külön helyet is kerestünk az átkelésre, egyiken szélesebb és sekély, míg másikon keskeny, de mélyebb a víz. Alapvetően a széles sekélyen vezet utunk, ha nincs gond ezt fogjuk használni.

5. nap, Visegrád–Kóspallag

A patak után kicsivel rá tudunk fordulni Szent Mihály pálos kolostorromra, de töredelmesen bevallom, ezt mi akkor nem tettük meg (most vettem észre a térképen). Képek alapján ezt mindenképpen érdemes lenne megnézni, akár ott tartani egy kis pihenőt (misét??). Vállalom, hogy szükség esetén akár ha közeledünk előreszaladok megnézni, hogy milyen a hely.

Nem sokkal innen átkelünk egy elég necces útszakaszon. Egy nagy S-kanyar közepén kell átkelnünk az út túloldalára, majd egy 30 métert megtenni az út túloldalán és a szalagkorláton átmászni. Onnan pedig egy igen erős kaptatót megmászni. Esős időben javasolt inkább az S-kanyarban folytatni utunkat kb. 150-200 métert (ezt nem jártuk le), és onnan betérni a földútra, amire kiérkezünk a hegymászás után is. A domb tényleg masszív, négykézlábas mutatvány, de ennyi móka kell. 🙂

További opció előre egyeztetni a halastó tulajdonosával, hogy engedjen nekünk áthaladást a tó partján. Mi ezt megkérdeztük, a halőr elutasító volt, úgy fogalmazott: “Az nem fog menni”. Ennek két oka is lehetett: 1. valószínűleg nem engedhet be senkit ilyen céllal, 2. elvileg körbe van kerítve a tó a túloldalán, ahol nekünk ki kellene jönni. Na most mivel arra visz utunk láttuk, hogy azt a kerítést vérbeli huligán túrázók már rég lebontották. 

Innen már semmi komolyabb meglepetésre nem kell számítani, egy kis laza napsütéses séta után betérünk az erdőbe és az erdőn át egy kényelmes sétával besétálunk Kóspallagra (3 darab patak átkelés ezen a szakaszon, muhaha).

Orsi, Dodó, Isti