2014 útleírás 5. nap Magyarszombatfa – Szentgyörgyvölgy Bence és Bozó tollából
5. nap
(kb. 25 km)
Elkövetők: Boros „Bozó” Zoli
Elkövetők: Boros „Bozó” Zoli
Kovács Bence
Kedves Barátok!
Szeretettel osztjuk meg veletek az idei Barátok Útja 5. napjának lejárásán szerzett tapasztalatainkat:
0900-1000: Magyarszombatfa iskolája elől indulunk, ahonnan árnyékos, de enyhén emelkedő műúton érünk el a Szlovén határhoz. Folytatjuk a sétát az úton Pártosfalva felé, de nem megyünk be a faluba, inkább a mellette lévő szántón illetve akácoson keresztül közelítjük meg a falu határában lévő kis hidat.
1000-1100: Innen szép hosszú, murvás, lankás, verőfényes napsütéses úton vágunk át a Csekefa melletti búzamezőkön. A falun átvágva megint hasonló zúzalékos, murvás úton folytatjuk utunkat. Nagyjából Szécsiszentlászló magasságában erdősre vált a terep, ahol végre megkezdhetjük a nap egyik leghosszabb árnyékos szakaszát. A fák közül kiérve egy présházakkal tarkított kis domboldalon találjuk magunkat, ahonnan a szokásos murvás úton érünk be Bakónakra.
1100-1200: Bakónakról murvás és erdős utak váltakozásával érünk el a Bakónaki-tóhoz. Ott a víz-, és csakrafeltöltési lehetőségeket kihasználandó felmegyünk a Szent Vid kápolnához, majd vissza a tópartra, amely ideális lehetőséget nyújt az ebéd elfogyasztására, kiscsoportozásra, szusszanásra.
1200-1300: Kaja és alvás…
1300-1500: A tótól betonon (sic!) délnek továbbindulva 20 percen belül szőlőültetvényekkel tarkított domboldalhoz érünk. Itt ügyesnek kell lenni, mert egy uszkve 30 méteres útszakasz frankón meg tud tréfálni (két Y elágazást kötött össze. Mi sajnos a rossz kereszteződésben fordultunk balra…). Innen a következő kb. 3-4 km-t egyetlen kereszteződéssel (amely tökéletes egy laza kekszezős, pisilős kis pihenőhöz. Csak a hülye bogarakat kell túlélni ill. levadászni) megszakított két nyílegyenes szakaszon tesszük meg az erdőben, az akkorra már unalomig ismert zúzalékos úton. Az erdőből kiérvén kis földutas sétálgatás után betonúton érkezünk Kebeleszentmártonba.
1500-1630: Kebeleszentmártonból észak felé, a falu szőlőültetvényeit célba véve indulunk el, hogy az aznapi táv utolsó szakaszát is letudjuk. A szántón átvágó földúton egy Mária szobor jelzi, hogy hol kell bevenni magunkat egy privát szőlősbe, ahonnan a határutat rejtő dzsindzsás erdőbe kerülünk. Az erdőben kis szerencsével felismerjük – az amúgy A366 határkővel jelzett – helyet, ahol irányba fordulva lényegében egyenes, erdős-zúzalékos úton jutunk be Szentgyörgyvölgybe. Itt már csak 1-2 száz méter, és elérkezünk a szálláshelyként szolgáló sulihoz.
Egyéb info:
· nem nagyon volt a Szent Vid kápolnán kívül víznyerési lehetőség
· árnyék-napsütés arány: 40-60 -> sapka-kalap-kendő-cilinder KÖTELEZŐ
· habár nem annyira kemény a terep a kis, éles köves, zúzalékos utak miatt minimum zárt cipő ajánlatos (de inkább bakancs; Vazsban: bakkancs)
· Nem tudom, mekkora skálán mozog a napok nehézségének „vekni mutatója”, de ez a nap mindenféleképpen sok kis bucit kell, hogy kapjon…